Mi az az Android autó?

Az Android Auto-t az Apple CarPlay mellett talán már nem sokaknak kell bemutatni. Az Android Auto - ahogy a nevéből is adódik - az Android operációs rendszerhez kapcsolódó applikáció. Egy új, vagy akár használt autó vásárláskor akár döntő tényező is lehet, hogy a kiszemelt járműben van-e AA vagy ACP kompatibilis fejegység gyárilag.

A mobiltelefon illetve a rendszer bizonyos adatait, elemeit tükrözi az autód fejegységére. Megjeleníti a navigáció képét, vezérelhető a zenelejátszás, sőt, egy ideje a Google Assistant is a rendszer része. Segítségével szöveges utasításokat is adhatunk, mint hívás kezdeményezése, szöveges üzenet diktálása, de a zenelejátszó vezérlése is működik vele. Arról nincsen információm, hogy a magyar nyelvvel hogy boldogul.

Azt tudni érdemes, hogy a tükrözött kép nem ugyanaz mint amit a mobiltelefon kijelzőjén találunk. A kezelőfelület úgy lett kialakítva, hogy vezetés közben is könnyen kezelhető legyen. Bizonyos funkciók az autó kijelzőjéről nem vezérelhetőek.

Veszélyek

A baleseti statisztikákban kimutatható, hogy a járművezető megosztott figyelme, a kézben tartott mobiltelefon használata bizony növeli a balesetek lehetőségét. Arról talán a statisztika sem tud sokat, hogy egy-egy balesetben a mobiltelefon, vagy a jármű beépített egységének babrálása okozta-e az eseményt.

Előzmények

Az Android operációs rendszer immáron több mint 10 éve érhető el az átlag felhasználók számára. Ebben a több mint egy évtizedben hatalmas változásokon esett át.

Jómagam talán 2012-ben jutottam először egy okostelefonhoz, amin az Android egyik korai verziója futott. Persze olcsó készülék révén nem igazán jeleskedett sebesség terén, de még így is lenyűgözött a rendszer tudása, képessége. Gondolom nem voltam egyedül azzal akkoriban, hogy minden vackot feltelepítettem, amiről egy cseppet is úgy gondoltam, hogy hasznomra válhat. Személyre szabás, fotós appok, zseblámpa app és még ki tudja mennyi felesleges, vagy akár kártékony program.

A rendszer évről-évre fejlődött. A telefonok kijelző méretével a belső tartalom és tudás is gyarapodott. A korábban külön letölthető funkciók immáron a rendszer részét képezték.

2013-ban megjelent a szintén Google által fejlesztett Chromecast is. Ez az eszköz lényegében bármelyik HDMI csatlakozó televíziót okos eszközzé változtatta. Nem csak bizonyos videó, audió vagy fotó lejátszók tartalma volt vezeték nélkül sugározható az eszközre, de akár a telefon kijelző képe is. Az okosabb televíziókba a miracast funkció is bele került, de ez egy másik történet.

A rendszer fejlettsége, a mobilkészülékek tudása tulajdonképpen egy minden az egyben eszközt varázsolt a zsebünkbe és a kezünkbe. Mindenre ezt használtuk, egészen addig, míg bele nem ültünk az autóba. Na jó, utána is, de ehhez vásárolni kellett egy telefon tartót.

Az autógyártók

A klasszikus autógyártók a rengeteg pénzzel a zsebükben fejlesztették a járművek belső szórakoztató rendszerét. A minőséget látva inkább a mostoha gyerek kategóriába tartozhatott ez a része az autóknak, mert egy 6-8 éves mobiltelefon is normálisabban működött mint a legtöbb autó belső rendszere. CD, kazetta, nagy ritkán AUX csatlakozó ami a zenelejátszást segítette. A navigáció mind tudásban, mind grafikában fényévekre volt bármelyik áruházból ingyenesen letölthető navigációs apptól. Nem beszélve arról, hogy a mobiltelefonon a percre kész friss információkat kaptad meg a készülékedre, míg az autóban súlyos tíz, vagy akár százezer forintos összegért kaphattad meg a térkép frissítést.

Megjelenés

Az Android Auto 2015 tavaszán jelent meg hivatalosan. Az applikáció kezdetben csak bizonyos országokban volt elérhető, mint az alkalmazás boltból telepíthető applikáció. Más régiókban az APK mirror oldalról lehetett letölteni a telepíthető fájlt.

A szolgáltatás az Android 10-es verziójától kezdve az operációs rendszer részét képezi, tehát már nem szükséges telepíteni azt.

Kompatibilitás

Az alábbi linken érhető el a hivatalos lista, hogy mely autók fejegysége tartalmazza az Android Auto integrációt. Persze ez a jármű felszereltségétől is függhet.

Android Auto Compatibility | Android

Aftermarket

Gondoltam célszerű ezt a témát is érinteni.

Ismerve a magyarországi autók átlag életkorát, nem meglepő, hogy az utakon futó járművek döntő többsége akár egy évtizeddel korábban gördült le a futószalagról, mint ahogy az Android rendszer egyáltalán megjelent.

A piac természetesen nem késlekedett, az internet tele van olyan eszközökkel, amit bármelyik autóba utólagosan is be lehet szerelni. Árukban és minőségükben óriási a szórás, a pár tízezer forinttól a két-háromszázezer forintosig minden is kapható.

Jó tanácsok

• Akár vezetékkel, akár vezeték nélkül csatlakozik a telefonod az autóhoz, navigáció használatához javasolt a készüléket valami olyan helyre elhelyezni, ahonnan egyfelől nem esik le, másfelől pedig a mobilnet és GPS vétele nem akadályozott. Az autó fémből van, a váz pedig nagyban befolyásolja a vételi lehetőségeket.
• Amennyiben navigációra van szükséged, a cím beírását még az autó álló helyzetében, parkolás közben tedd meg.
• Ha az autóban utazáskor valamelyik stream szolgáltatást használod zenehallgatásra, és nincsen korlátlan mobilneted, még otthon, wifiről töltsd le a lejátszási listát, albumot. A mobil internet keretedet hamar meg tudja enni az ilyen jellegű forgalom, feltéve ha van éppen megfelelő térerő.

android auto logo – Google Kereső

Ki nem találkozott még azzal a problémával, hogy reggel, ébredés után 14%-ot mutat a telefon töltöttsége, és gyorsan el kellene indulni munkába/iskolába. Ilyenkor nem mindegy, hogy mennyi idő alatt lehet a legtöbb elektront bele szuszakolni a készülék akkumulátorába, hogy az akár egész nap használható legyen.

Egyes gyártók az utóbbi időben igencsak feltornázták a töltési teljesítményt, már akár 120W-al is tölthetünk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy kevesebb mint fél óra alatt a nulláról 100 százalékra is feltölthetjük a készüléket.

Egyes gyártók a környezettudatosság jegyében (aha, persze), az újonnan kihozott készülékeikhez már nem is csomagolnak töltőfejet, legfeljebb töltő kábelt. Ha csomagolnak is, akkor valami nagyon alap, kis teljesítményűt. Ennek viszont így semmi értelme, ez nem környezettudatosság hisz valami akkor is kerül a dobozba, a kis vackot ugyanúgy legyártották.

Abban az esetben, ha a dobozban a készülék mellett csak egy töltő kábel kap helyet, a csomagolás már körül-belül a fele a korábbinak. Ez egyfelől kevesebb felhasznált csomagolóanyagot jelent, másfelől ugyanabban a szállító konténerben kétszer annyi készülék fér el, kevesebb a szállítási költség, valamint a lábnyom...

De várjunk. Az a hajó (vagy repülő) ugyanúgy elhajózik több ezer kilómétert, csak legfeljebb valaki más konténerét viszi. A vásároló pedig igen nagy valószínűséggel meg fogja vásárolni az új, akár dupla teljesítményű töltőt, hisz szeretné kihasználni az új készülék nyújtotta előnyöket. Ezt a töltőt külön díszdobozban árusítják, és ugyanúgy elszállítják a gyártótól a felhasználóig. Valahogy nem jön ki a matek, a környezetvédelem szeme közé van köpve.

Az elgondolás jó, de szerintem nem érte el a kívánt hatást. Csak egy egyszerű, jól megfogalmazott marketing szöveg. A gyártó persze még többet profitál, hisz az új készülék amúgy is drágább mint az előd modell, de még a töltőt is külön kell megvásárolni.

Photo by Andreas Haslinger on Unsplash

Azok a felhasználók, akik a mobiltelefonok hőskorában már éltek és használtak is ilyen eszközöket (a kétezres évek eleje), állandóan panaszkodnak, hogy régen minden jobb volt. A mostani drága telefonokra azért kell tok, hogy megvédje a készüléket a leeséskor várható sérüléstől, a régiekre (például Nokia 3210) pedig azért, nehogy összetörje a padlót.

Töltés

Régebben mindenki panaszkodott, hogy mindegyik gyártó saját töltő csatlakozót használt, amik semmilyen szinten nem voltak kompatibilisek a többi gyártó termékeivel. Elég volt hetente egyszer tölteni a telefonokat, így többnyire mindenki otthon dugta fel tölteni a saját telefonját. Ugyanakkor előfordult, hogy idegen helyen ért minket a lemerülés réme. Ilyenkor Nokia töltőt, vagy Ericsson töltőt kértünk kölcsön. Szerencsére egységesítették a töltő csatlakozót, ami korábban a micro USB csatlakozó volt, majd az Apple kivételével mindenki áttért az USB Type-C szabványra. Ez nem csak egységes csatlakozó felületet, hanem gyors vezetékes kapcsolatot is jelentett, hisz maga a szabvány nem csak a fizikai csatlakozót, hanem az adat átviteli protokollt is megszabja.

Az EU szabályozás sok évnyi előkészítés után végre, 2024-től minden újonnan értékesített mobiltelefont (és még sok más elektronikai eszközt) kizárólag USB Type-C töltő csatlakozóval kell ellátni.

A vezeték nélküli töltés, mint fogalom, már elég rég óta az emberiséggel él, de a mobiltelefonokba csak az utóbbi 10 év folyamán került be, mint plusz funkció. A hagyományos fizikai érintkezésen alapuló csatlakozók hajlamosak az évek alatt kikopni, amivel egy idő után (adat) kapcsolati problémák merülhetnek fel.

A mobiltelefonok régebbi műanyag, vagy újabb üveg hátlapjai lehetővé teszik a vezeték nélküli töltést. Persze ennek a technológiának is megvannak az előnyei és hátrányai.

• Előnye, hogy nincs fizikai csatlakozó, így a napi, vagy napi többszöri töltéskor nincs elkopó, elhasználódó felület. Persze a fizikai töltő port teljes elvételét még egyetlen gyártó sem merte meglépni, de benne van a jövőben, hogy előbb vagy utóbb eltűnik. Ebben az esetben újabb hatalmas „lyuk” kerül betömésre a készülék vázán, elérhető a teljes víz és por állóság.
• Hátránya, hogy a rohamosan gyorsuló vezetékes töltéshez képest fele, vagy még kevesebb a töltési teljesítmény. Továbbá egy külön vezeték nélküli töltőt kell vásárolni. Akár többet is, ha az ember nem szeretné a lakás, munkahely között hordozni.

A vezetékes csatlakozó mellett a vezetéknélküli szabványok is sokat fejlődtek az elmúlt évtizedben. A WiFi vagy a Bluetooth szavakat szerintem már nem kell senkinek sem bemutatni.

Jack csatlakozó, fülhallgató kimenet

Egy valami nem változott igazán, az az audio csatlakozó, vagyis a jack 3,5 milliméteres fej/fülhallgató csatlakozó. 2016-ban az Apple aktuális mobiltelefonja volt talán az első, amelyik először hagyta el a hagyományos fülhallgató csatlakozót. Akkoriban ez hatalmas felzúdulást okozott a felhasználók között, hisz plusz egy túlárazott adaptert kellett vásárolni, hogy a jól megszokott eszközét csatlakoztatni tudja az új telefonjához.

Ha kicsit messzebbre gondolunk, ez egy hosszú folyamat első lépése volt, és ennyi év távlatából bebizonyosodott, hogy van létjogosultsága a csatlakozó elhagyásának. A legtöbb gyártó már a hagyományosnak tekinthető analóg csatlakozót elhagyja az újonnan megjelenő készülékeiről.

Ennek több lehetséges oka is van. A felhasználók strapabíróbb és vízálló, vagy legalábbis kevésbé sérülékeny mobiltelefonokat szeretnének. A készülékek egyre nagyobbak, vékonyabbak és egy „hatalmas” könnyítés (lyuk) a készülék vázában, komoly problémát jelenthet. Emlékezzünk vissza a „bend-gate” iPhone problémára, mikor kiderült, hogy a nem jól megtervezett, a készülék merevségét szolgáló váz a hangerő gomboknál bizony el tud hajlani, a készülék visszafordíthatatlan károsodását okozva.

A jack csatlakozónak bizony fix méretei vannak. Ha egy gyártó beleteszi a készülékébe a csatlakozót, az bizony meghatározza a mobiltelefon minimális vastagságát, a belső használható területet.

Ha egy gyártó elhagyja a csatlakozót, több legyet üt egy csapásra:

1. Nem kell a vázat „kikönnyíteni”, merevebb lehet a készülék.
2. Egy komponenssel kevesebbet kell megvásárolni, majd beépíteni. Egy beépíthető jack aljzat kb 120 Ft, ha az ember elmegy a boltba és meg szeretné vásárolni. Ez mondjuk 0,34 USD. A gyártó évente mondjuk 10 millió készüléket tervez gyártani, így ennyi darabot vásárol az alkatrészből. Mivel nagy tételben vásárol, megkapja 0,1 USD/db áron. Ez 1 millió USD. Csak egy alkatrészre.
3. Ha nincs csatlakozó, nem használódik el és sem a víz, sem a por nem juthat a készülék belsejébe.
4. Mindenképp keresletet generál, hisz vagy adaptert, vagy új fülhallgatót kell vásárolni.

Manapság a vezeték nélküli technológia és a mobiltelefonokon futtatott szoftveres környezet elég fejlett ahhoz, hogy ne legyen szükségünk vezetékekre. Az átvitt jel minőségére ugyan vannak panaszkodók, de legyünk őszinték, a felhasználók 90 százaléka nem hallja a különbséget.

Aki igazán jó minőségben szeretne zenét hallgatni, az nagy vílószínűséggel nem mobiltelefonban és MP3-ban gondolkodik.